A cukorbetegség jellegzetességei ősszel

Szerző: Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász-kardiológus főorvos

A november elején tapasztalt melegebb napok után idén is megjött az igazi ősz, az egyik legszebb, legsokszínűbb évszak. A cukorbetegek azonban jóval érzékenyebbek lehetnek az őszre jellemző hirtelen időjárás változékonyságra, az intenzívebb fronttevékenységre. A hűvösebb párásabb levegő, a hőmérséklet csökkenése miatt ilyenkor gyakoribbak a fertőző betegségek, melyre a cukorbetegek fogékonyabbak és hajlamosabbak az ehhez társuló szövődményekre is.

Az időjárás változás általános hatásai

A cukorbetegek általában érzékenyebb a frontbetöréskor bekövetkező légnyomásváltozásokra, náluk gyakoribbak a szubjektív tünetek. Egészségeseknél is előfordulnak a vegetatív és a központi idegrendszerre gyakorolt hatások következtében közérzetváltozások. Kit jobban, kit kevésbé viselnek meg a frontok, de mindenkire hatnak valahogy. Még az is lehet, hogy egy frontbetörés érzékelhető panaszt nem okoz, de mérhetően megváltozik a reflexidő, és a figyelem. Cukorbetegeknél mérhető változás igazolható a vércukorszintben és a társbetegségként gyakran előforduló magas vérnyomásban is, ezért mindkettőt gyakrabban ildomos ellenőrizni.

A melegfont érkezésekor a vegetatív és a pszichés tünetek már a frontbetörés előtt jelentkeznek. A szimpatikus idegrendszer izgalma miatt emelkedhet a pulzusszám, nőhet a vérnyomás. Mind tablettával, mind az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél vércukoresés (hipoglikémia) fordulhat elő. Inzulinnal kezelteknél melegfront idején szükség lehet az inzulinadag kisfokú csökkentésére. A lelki életre a levertség, a nyomottság, a figyelem csökkenése, tehát a depresszió lehet jellemző. A figyelmetlenség több közúti balesetet okoz.

Hidegfrontnál a hőmérsékletcsökkenést azonnal lehet érzékelni, de a magasban csak fokozatosan szorítja ki a hideg levegő a meleget, ezért a légnyomás emelkedés a frontbetörés után kis késéssel következik be. Emiatt a hidegfront okozta paraszimpatikus idegrendszeri fokozott aktivitás valamivel később jelentkezik. Csökkenhet a pulzusszám és a vérnyomás, gyakrabban fordul elő szédülés, gyengeség, ájulásos rosszullét. A cukorbetegek egyébként is hajlamosak hirtelen felállás utáni vérnyomásesésre. Az arra hajlamos cukorbetegeknél vércukor emelkedés (hiperglikémia) következhet be, emiatt szükség lehet az inzulin adag átmeneti emelésére.

A rövidülő nappalok a napsütéses órák számának csökkenése, a cukorbetegség mellé gyakran társuló depresszió romlásához vezethet.

Gyakoribbak a fertőzések

Hűvösebb, párásabb levegőben sokkal nagyobb az esélye a cseppfertőzéssel terjedő, főleg vírusok által okozott, lázzal járó felső légúti hurutoknak. Láz egyrészt általános vészjelzőrendszerünk, másrészt a magasabb testhőmérséklet a kórokozók elpusztításában segíthet. De egy heveny gyulladást kísérő lázas állapot mindig vércukoremelő hatású, és még a jól beállított cukorbetegnél is felboríthatja az anyagcserét. A láz mellett étvágytalansággal, hányingerrel is járó vírusfertőzéseknél (pl. influenzánál) előfordulhat, hogy a beteg nem tudja elfogyasztani a szükséges táplálék-mennyiséget. Azt gondolhatnánk, ha nem megfelelő vagy akadályozott a táplálék bevitele, akkor a beteg talán kihagyhatja tablettáit, vagy kevesebb inzulint kell adnia. Ez azonban nincs így! Sőt, épp ellenkezőleg, a cukorbeteg vércukorértékei magasabbak, ha megbetegszik, mint amikor egészséges. Egyrészt, mert a szervezet betegség esetén vércukoremelő„stresszhormonokat” termel védekezésképpen, másrészt, mert a beteg ember jóval kevesebbet mozog. Ezért soha ne hagyja el a szokásos gyógyszereit! Sőt általában lázas betegség esetén az inzulin kezelteknél az adag átmeneti növelésére is szükség lehet, annak ellenére, hogy az ilyenkor szokásos étvágytalanság miatt kevesebbet esznek. A többletdózis természetesen egyénenként változhat, ezért az inzulinkezelésben részesülő betegek mérjenek sűrűbben! Megfázás esetén, akkor is, ha a vércukorértékek nem túl magasak, fontos a bővebb folyadék- és sóbevitel. Erre azért van szükség, hogy pótolják a fokozott verítékezés miatti veszteséget. Amennyiben a cukorbeteg a szilárd táplálékot el tudja fogyasztani, folyadékpótlásra napi 2-3 liter szénsavmentes ásványvizet, keserű teát vagy cukormentes (light) üdítőt javaslok. Megfelelő só bevitel az ételek átmeneti plusz sózásával általában megoldható. Nem szűnő hányinger, hányás esetén, ha a folyadék sem marad meg a betegben, akkor infúzió szükséges és ezt csak kórházban lehet biztosítani. A kiszáradás veszélye különösen a kisgyermekeknél és időseknél nagy.

A normális vércukor mellett a jó fizikai állapot, a megfelelő vitaminellátottság segíthet abban, hogy a szervezet immunrendszere elég erő legyen ahhoz, hogy kivédje a fertőzéseket. Az időjáráshoz illő réteges öltözködés és járványos időszakban a túlzsúfolt helyek kerülése az, ami még hasznos lehet a megelőzésben.

Érdekes, hogy az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása szezonális. Ősszel és tavasszal sokkal gyakoribb a jelentkezése. Ez a tény arra utal, hogy az öröklődő egyéni hajlam mellett bizonyos egyszerű „megfázásos” tünetekkel járó vírusos fertőzéseknek, jelentős szerepe lehet ebben.

Nagyobb életmódi figyelem

A rövidebb nappalok, hideg őszi esők beszoríthatnak bennünket a lakásba. A mozgásmennyiség csökkenése kevesebb kalória-bevitelt igényel. Figyeljenek arra, nehogy felesleges plusz
kilókkal gyarapodjanak! A gyümölcsdömpingből válasszanak olyat, ami nem emeli túlzottan a vércukrot. A szőlő ilyen szempontból a legveszélyesebb, néhány szemet azért megkóstolhatnak az íze miatt, de egy fürt már semmiképpen nem ajánlott. Az aszalt gyümölcsökkel ugyanez a helyzet. Közti étkezésként fogyasztott gyümölcsként egy-egy alma a legegészségesebb. Az olajos magvakból (dió, mogyoró, mandula) bár kalóriát jelentenek naponta egy kisebb maréknyi bátran elfogyasztható. A bennük található telítetlen zsírok és antioxidáns hatású illóolajok rendkívül jó hatással vannak a szervezet működésére, segíthetnek a szív érrendszeri betegségek megelőzésében. Használjuk ki a verőfényes őszi hétvégéket a szabadban való mozgásra! Tegyünk-vegyünk kiskertünkben! Kiránduljunk, sétáljunk nagyokat!

Esős, nedves időben fontos a láb védelme, a sérülések elkerülése, mert ezek vezethetnek leggyakrabban a lábujjak, szerencsétlen esetben akár a láb amputációjához Az őszi cipő legyen zárt, megfelelő nagyságú, kényelmes, lehetőleg puha, állati bőrből készült. Ez biztosítja a legjobb illeszkedést, és lehetővé teszi a láb szellőzését. A vízállóság is fontos! Műanyagból, gumiból készült lábbelik (pl. gumicsizma) tartós viselése nem ajánlott! Ezek ugyan vízállók, de ezekbe a láb beleizzad, a bőr felázhat, és ez a gombás fertőzések, sérülések melegágya lehet.