A KÖSZVÉNY

Szerző: Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász-kardiológus főorvos

Régóta ismert, Magyarországon nem túl gyakori betegség a köszvény. A népesség kevesebb, mint 1%-ában fordul elő. Oka a húgysavkristályok lerakódása, főleg az ízületekben, de egyéb belső szervekben is, leginkább a vesékben. A kristályok odavonzzák a fehérvérsejteket, ezek bekebelezik azokat és helyi gyulladásos reakció alakul ki. A húgysav, mint a purinanyagcsere végterméke, a szervezetben nagyrészt a sejtmagokban lévő nukleinsavakból és a táplálékkal bejutó fehérjékből, aminosavakból keletkezik.

Hajlamosító tényezők

A köszvényre hajlamosító húgysav-felszaporodást a túlzott mértékű termelődés, vagy a vesén keresztüli csökkent kiválasztás okozhat. Az elsődleges köszvény veleszületett, öröklött, összetett anyagcserezavar és igen ritka. A szerzett köszvény sokkal gyakoribb, okai lehetnek gyógyszerek (leggyakrabban vízhajtók), fokozott sejtszéteséssel járó állapotok (pikkelysömör, daganatos betegségek), vesebetegségek, bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás és igen ritkán ólommérgezés.

Tünetei

A heveny köszvényes roham általában középkorú férfiakon éjszaka, hirtelen, egy izületben jelentkezik. Talán azért éjszaka, mert a vízszintes testhelyzetben folyadék lép ki a sejtekből. A kezdet látványos és „drámai”. Az érintett izület duzzadt, a bőr vörös, feszes, fényes, meleg. A spontán fájdalom is nagyfokú, és ezt a legkisebb mozdulat, vagy akár csak a takaró érintése is a tűrhetetlenségig fokozhatja. Típusos esetben a nagylábujj alapizülete érintett, a kéz és a láb egyéb izületein, bokában, térdben, csuklóban, könyökben ritkábban fordul elő.

Magas a húgysavszint

Kezeletlen, tartós húgysavemelkedés, ismétlődő heveny rohamok után idült köszvény kialakulásához vezethet. Az izületi porc elfajulása, az izületek szerkezetének kóros átépülése visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Sokan vannak azonban olyanok is, akiknek egész életükben magasabb a húgysavszintjük még sincs sohasem köszvényes izületi panaszuk, sem vesekövességük.

Kezelni kell

Megfigyelték, hogy a köszvényes betegeknél sokkal gyakoribbak a szív és érrendszeri betegségek és magasabb a halálozási arány. Úgy tűnik, hogy érbelhártyánk károsításával a húgysavszint emelkedés az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezője. Ha egyéb károsító tényezők is jelen vannak, mint pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy zsíranyagcsere zavar, feltétlenül törekedni kell a magasabb húgysavszint normalizálására.

Teendők

A testsúlycsökkentés, az alkoholfogyasztás lehetőleg teljes elhagyása, purinszegény diéta, amellett, hogy jelentékeny húgysavszint csökkentő hatású, az előbb felsorolt betegségeket is jótékonyan befolyásolja. A testsúly csökkenésével önmagában gyakran a vér húgysavszintje is teljesen normalizálódik. Ha csupán életmódbeli változtatással nem sikerül eredményt elérni, gyógyszeres húgysavcsökkentő kezelést kell elkezdeni. Az eredmény vérvétellel időszakosan ellenőrzendő. A magas húgysavszinttel rendelkezők tehát, különösen, ha érelmeszesedésre hajlamosító egyéb társbetegségük van, vagy ilyen a családban előfordult ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a cukorbetegek.