A mellkasi fájdalomról

A mellkasi fájdalom sokféle formában jelentkezhet, s ember legyen a talpán, aki el tudja egyből dönteni azt, hogy vajon mi az eredete. Ennek következtében sokszor még akár szívkatéterezésre is kerülhet az ember ép szív koszorúerekkel. Máskor viszont úgy hordanak ki egyesek lábon egy szívinfarktust, hogy csak később tudatosul bennük, hogy akár bele is halhattak volna.

Ki kell vizsgálni

Egyvalamit az elején le kell szögezzünk: az életünkben első alkalommal jelentkező mellkasi nyomó, feszítő vagy facsaró jellegű fájdalommal orvoshoz kell fordulni! Akkor is, ha úgy érezzük, hogy valami elkapta a torkunkat, szorítja és csak nehezen engedi. Ugyanis egy ilyen panasz esetén a beteget ki kell vizsgálni. Ha a fájdalom nem múlik el perceken belül, vagy ismétlődik, akkor azonnal, sürgősséggel. Különösen, ha mindez még verítékezéssel, elgyengüléssel, vagy a „most itt én meg fogok halni” érzéssel társul.

Nem a beteg feladata eldönteni

Természetesen ezek nem mindegyike jelenti azt, hogy szívinfarktusunk van, de ennek eldöntése nem a beteg feladata. Különösen nem első alkalommal. Akkor, ha már ismerjük az ismétlődő mellkasi fájdalmunk „viselkedését”, annak okait kiderítették, akkor már könnyebben tudjuk saját magunk értékelni, megoldani az aktuális problémát.

Miért fájhat az ember mellkasa?

A mellkasunkban számos szerv helyezkedik el a szív mellett. Kívülről befelé haladva a bőr, a bőr alatti kötőszövet, a bordák, melyek között idegek és erek futnak körkörösen a gerinctől előre haladva egészen a szegycsontig. Ott van aztán a légcső, a tüdő, a mellhártya és a nyelőcső. Hátul pedig a gerincoszlop. Na, ez mind fájhat! Sőt, még a gyomor és epeköves fájdalom is felsugározhat. Aztán még ott van a ma divatos kifejezéssel élve a „pánik betegség” is, ami szintén ijesztő tüneteket tud produkálni.

Kivizsgálás

EKG és laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek kizárni vagy igazolni a heveny szív eredetű fájdalmat. Azonban jó tudni, hogy ez általában csak a fájdalom alatt készült EKG-ra igaz. Ha a fájdalom már elmúlt és nem alakult ki szívinfarktus, akkor az EKG önmagában semmitmondó, félrevezető is lehet. Erre találták ki a terheléses EKG vizsgálatot. Ennél futószalagon, egyre gyorsabban és nagyobb lejtőn kell gyalogolni, s ha elérjük az életkori maximális pulzus (220 mínusz életkor) 80%-át, akkor kellő információt kaphatunk a koszorúér kapacitás állapotáról. A koszorúerekről pontos képet azonban csak a koszorúér CT vizsgálata illetve a szívkatéteres úton végzett koszorúérfestés hozhat. Amennyiben kiderült, hogy a panaszaink nem szív eredetűek, tovább lehet keresni a panasz okát, a fentebb említett mellkasi szervekben vagy a lelkünkben.