Az iskolai szorongásról

Szerző: Füves Zsuzsa
okleveles gyógypedagógus

Gyakran hallható a szülőktől : „Gyermekem fél az iskolában, fél iskolába menni. Gyermekem szorong, mert iskolába kell mennie.” Első lépésként szükséges elkülöníteni a kétféle érzést. Mi is a félelem? A félelem egy olyan érzés, melyet külső vagy belső tényező vált ki. Pl. félek a kutyától vagy félek a betegségemtől, romló állapotomtól. A félelem mindig egy adott nehéz szituációval való szembenézés kapcsán váltódik ki. A gyerekek leggyakoribb félelme az erőszakkal kapcsolatos, kérdőívek tanúsága alapján.
A szorongás külső fenyegetés nélkül lép fel, gyakran minden előzmény nélkül. Nem feltétlenül van oka, leginkább tárgytalan. Időnként mindenki érez szorongást, nyugtalanságot. Probléma akkor van, ha általánossá válik. Tehát a félelemnek van oka, a szorongásnak általában nincs külső oka. Mindkét érzésnek vannak testi tünetei. Nyugtalanság, alvási problémák, izzadás, gyors szívverés, labilis lelki állapot. Gyakran negatív gondolatok megfogalmazása egy, a gyermeknek adott feladat kapcsán-„nekem ez nem fog menni.”
Az iskola egy olyan színtér, ahol a kisgyereknek meg kell felelni minden percben. A tanórákon nyugodtan kell viselkednie, sőt kooperatívan. A szünetekben nem szabad futkározni a folyosón, a leckét meg kell írni, a felelet legyen kerek, az írásbeli dolgozat olvasható stb. A kiegyensúlyozott, jól hajlítható és jó képességű gyerekek szinte belenőnek ezeknek az elvárásoknak a megoldásaiba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem félnek a dolgozatoktól vagy nem félnek az adott pedagógustól.
Esetenként látni, jól tanuló, példásan viselkedő gyermeket, aki szorong. Szorong, mert szeretne még jobban megfelelni magának vagy a szülői elvárásoknak. Ezt teljesítményszorongásnak nevezzük. Ezek a gyerekek szinte egyáltalán nem tudnak lazítani. Mindig mindenben a maximumot akarják teljesíteni. Dolgozat írásnál gyűrődik a papír a kezük alatt, mivel izzad a tenyerük. Keveset alszanak, ők azok, akik reggel és este is tanulnak, sőt a szünetekben is. A szülőknek nagy szerepe lehet ennek a szorongásnak a fenntartásában vagy leépítésében. Pszichológus segítségét is érdemes ilyen esetben igénybe venni. A relaxációs technikák sokat segíthetnek, valamint a megfelelő szülői elvárások.
A pedagógia számára problémásabb gyerekek azok, akik látszólag nem akarnak jól viselkedni, jól tanulni. Ezek a gyerekek is gyerekek, titkon tehát szeretnének jó jegyet kapni, vágynak a tanító dicséretére. Mégsem tudják elérni. Nincsen kitartásuk, nincsenek mintáik arra vonatkozólag, hogy hogyan oldják meg konfliktusaikat, talán nem is érték számukra a tanulás. Kialakulhat náluk is a teljesítménnyel, aktivitással való szorongás. Ha a gyermek aggodalma beindítja az „elmét” és a gyermek arra fókuszál, hogyan oldhatná meg ezt a helyzetet, akkor ez egy hasznos aggódás, valamit akar már magával kezdeni, megoldásokra törekszik. Ha azonban a szorongás tartósan növekszik, befolyásolja a gyermek mindennapjait, cselekedeteit, akár komoly testi tüneteket is okozhat.
Érdemes tehát foglalkozni a szorongással és annak megelőzésével is, hiszen a szorongás aláássa az intellektust. Ez azt jelenti, hogy a szellemi teljesítmény egy szorongó gyermeknél gyengébb lesz. Ez további kudarcok forrása lehet, ami egy káros kört eredményez.

Szülőként a következőkre érdemes figyelnünk:
A félelmet, aggodalmat kiváltó helyzeteket, gondolatokat meg kell beszélni gyermekünkkel. Iskolát kezdő vagy a kevésbé sikeres iskolai karriert befutó gyermekkel, napi szinten szükséges átbeszélni az iskolában történteket. Gyakran attól is megkönnyebbül gyermekünk, ha csak megoszthatja velünk a félelmeit. A problémában való osztozás erősíti a szülő és gyermek kapcsolatát is.
Az alacsony önbizalmú, önértékelési problémával küzdő gyerekek többet szoronganak. A pedagógusokkal együtt, meg kell szervezni ezeknek a gyermekeknek a támogató, segítő nevelését. Ezt a szülő egyedül nem tudja bevállalni, hiszen a problémák gyökere a családban és az iskolában egyszerre van jelen.
Szakember segítségével érdemes relaxációs technikákat megtaníttatni gyermekünkkel. Kisebb gyermekeknél a zenére, mesére ellazulást, nagyobbaknál az autogén tréninget. Vannak más technikák is, érdemes utána járni, szakembert keresni.
Nagyon sokat javít a félős, szorongó gyermeken az, ha a szülők oda tudnak rá figyelni, észlelik a problémát. Segítik feszültségeinek pozitív feloldását, optimistává nevelik gyermeküket. Ezeket a gyerekeket a társaik könnyebben befogadják és elindul egy olyan jó irányba haladó folyamat, amelyben a képességek kibontakoztatása, a megmérettetés bevállalása, a sikerre vágyás már nagyobb szerepet kap.