Vény Nélkül magazin

TE VAGY A HŐS vérnyomas-vércukor napló

A magas vérnyomás károsítja ereit

• A magas vérnyomás stroke-ot és szívinfarktust okozhat
• Amennyiben a koleszterin szintje is magas a stroke és a szívinfarktus esélye megsokszorozódik
• A cukorbetegség olyan szív- és érrendszeri rizikót jelent, mintha már átesett volna egy szívinfarktuson.

Koleszterin betegtájékoztató

Tényleg káros a magas koleszterin szint? Igen. Amennyiben magas a koleszterin szint a vérben, akkor ez lerakódhat az erek falában. Ez a lerakódás nem egyenletes, hanem foltokban történik. Folyamatosan magas koleszterin szint esetén ezek a foltok egyre csak dagadnak, híznak. Mindez a folyamat hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoz. Egy idő után azonban kipukkan, mint a kisgömböc. A szervezet egy vérrög képzésével próbál védekezni.

Merevedési teszt

Tudta Ön, hogy Magyarországon közel 500 ezer férfit érint a merevedési zavar?*

Pedig a helyzet könnyen megoldható, a merevedési zavar ma már a legtöbb esetben jól kezelhető. A túloldali teszt kitöltésével képet kaphat arról, mennyire érintheti Önt a probléma. Amennyiben 20 pontot vagy annál kevesebbet ért el, kérjük keresse fel kezelőorvosát, urológusát!

Az aranyér a vénák betegsége

Az aranyér az egyik olyan betegség, ami annak köszönhető, hogy két lábra álltunk a törzsfejlődésünk során. Ugyanis a vénákban azok kitágulását általában olyan billentyűk előzik meg, melyek szabályozzák a vénás vér folyásának irányát, akadályozva annak visszafelé történő jelentős nyomás fokozódását. Ezek a billentyűk a végbél körüli vénás fonatokból hiányoznak.

A kialakulásához emellett számos életmóddal kapcsolatos dolog is köthető, például a mozgásszegény életmód és az ülőmunka végzés ami persze elhízáshoz is vezethet. Emellett a rostszegény táplálkozás, a nem elegendő folyadék fogyasztás amiknek gyakori velejárója a székrekedés vagy a székelés közben történő erőlködés.
Természetesen a genetikai hajlam sem elhanyagolható szempont. Ahogy az is ismert, hogy terhesség és szülés során is gyakran alakul ki hölgyeknél az aranyér betegség.
alc.: Tünetek
Az aranyeresség a végbél vénáinak kitágulása és előesése. A tünetek részben attól függnek, hogy belső vagy külső aranyérről van szó másrészt attól, hogy milyen stádiumú a betegség. A kezdeti két stádiumban maximum székeléskor dudorodnak ki a kis aranyeres csomók a végbél nyílásából, de aztán maguktól vissza is húzódnak. Ez még általában nem jár különösebb tünetekkel. A harmadik stádiumban még visszahelyezhetők kézzel, a negyedikben már nem. Gyakori panasz lehet a fájdalom, ha ezek a csomók begyulladnak vagy vénás pangás miatt vérrög alakul ki bennük. Látványos és ijesztő tünet lehet a végbéltáji vérzés, ami gyakran csak egy vércsík a székleten. Mindkét esetben orvoshoz, lehetőleg proktológushoz kell fordulni, aki végbél tükrözéssel megállapítja, hogy a vérzést biztosan nem daganat, hanem csak aranyér sérülés okozza. Ezt az első tünetek esetén mindenképpen meg kell tenni.
alc.: A kezelés
Ha már tudjuk, hogy a tüneteinkért, panaszainkért aranyér betegség a felelős, akkor jöhet a kezelés. Nagyon fontos a megfelelő higiénia betartása, a székletet követően a végbélnyílás törlése, majd lemosása. Fontos a rost dús táplálkozás, napi 3 liter folyadék elfogyasztása.
Ha begyulladt az aranyér, akkor erre elsősorban diosmin hatóanyag tartalmú tabletta szedése javasolt. A készítmény hatékonyságát fokozhatja, ha vadgesztenye mag-kivonatot is tartalmaz. Emellett végbélkúp és kenőcs használata. Ha a begyulladt aranyeres csomó nem húzódik vissza, az gyakran nagyon rövid közvetlenül a csomó jegelésének hatására megtörténik.
Végezni kell a végbél záróizmának a tornáztatását, mely szintén az aranyér kizáródásának a megelőzését és az aranyeres csomók visszahúzódásának az elérését szolgálja.
Krónikus esetben több műtéti megoldás is létezik már a belső aranyér legyűrűzésétől a nagyobb műtétig. Ezzel kapcsolatban a proktológus szakember véleményére, javaslatára kell támaszkodni.

A lábszárfekély

Tisztelt Professzor úr!
Fekély van a bal lábamon a bokám mellett, kb. 6 cm hosszú. Rossz a vérkeringésem és fájdalmaim vannak. Elmentem ultrahangra és főorvos úr arra figyelmeztetett, hogy nincs elegendő oxigén a véremben. Én több olyan írást olvastam, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Szeretném kérdezni, hogy milyen vizsgálat mutatja ki, hogy mennyi vér jut az ember agyába és a vérben mennyi oxigén van?
Tisztelettel,
N. Tiborné.

Tisztelt Asszonyom!
A lábszárfekély nem önálló betegség, hanem valaminek a következménye. Ilyenkor a szövetek elhalásához vénás vagy artériás keringési zavar vagy például súlyos cukorbetegség talaján kialakult kis ér betegség és a helyi idegek krónikus gyulladása vezet. Emellett számos egyéb, például immunológiai kór vagy fertőzés útján szerzett bőrbetegség is okozhatja. Könnyen kialakulhat ödémás lábszár bőrén vagy vénás trombózis után. Gyakran több kóroki tényező együttesen vezet ehhez a kellemetlenül látványos és fájdalmas elváltozáshoz, melynek nem elhanyagolható kockázata a fertőződés veszélye.

Kivizsgálás

A kivizsgálást célszerű a háziorvosnál kezdeni. Egy vérvétel mindenképpen javasolt, melyben legalább a vércukrot, a gyulladásos paramétereket, a koleszterin szintet máj és vesefunkciót és a vérképet ellenőrizni kell. Az artériás keringés vizsgálata általában könnyedén megoldható a lábon a bokák között a lábfej artériájának a kitapintásával. Az ön által is említett speciális alsóvégtagi ultrahang vizsgálat az erek állapotának megítélésére, a keringési károsodás helyének és mértékének felmérésére irányul. Ezzel együtt célszerű lenne önnek egy bőrgyógyászati és egy érsebészeti szakvizsgálaton is részt venni. Ők együttesen nagy valószínűséggel tisztázni tudják a lábszárfekély okát, eredetét és ennek ismeretében el tudják mondani, hogy milyen megoldásokra és milyen eredményre számíthat.

Kezelés
A lábszárfekélyek gyógyulási hajlama nagymértékben függ az alapbetegség kezelhetőségétől. Ilyenkor alapvető dolog, hogy fel kell mérni azokat a károsító tényezőket, melyek elvezettek egy ilyen súlyos tünet kialakulásához. Például azonnal abba kell hagyni a dohányzást, meg kell szabadulni a jelentős túlsúlytól, egyensúlyba kell hozni a keringést és a szénhidrát háztartást. Nagyon fontos, a fekély területének gondos, szakszerű kezelése és tisztán tartása.
Amennyiben vénás keringési zavar áll a háttérben, akor diosmin tartalmú tabletta tartós szedése javíthatja a gyógyulási hajlamot. A speciális kezelés meghatározását pedig rá kell bízni azokra, akik látják az elváltozást és összegezni tudják annak konkrét okait.

Fájhat-e a szív?

Elég gyakran hallom a betegektől azt, hogy úgy tudják, hogy a szív nem fáj. Valójában nem is igazán tudom, hogy honnan ered ez a félreértés, hogy a szív nem tud fájni! Koszorúér görcs vagy elzáródás esetén, amikor nem kap elég vért, ezáltal elegendő oxigént a szívizom, akkor jön az angina pectoris vagyis a szív okozta mellkasi fájdalom, ami általában erős nyomás szokott lenni a mellkasban. A szív tehát pontosan úgy tud fájni, mint bármelyik másik izom a testünkben. A félreértés abból fakadhat, hogy az erek belső felületén nincsenek érző idegvégződések, ezért is tudjuk a szívkatéterezést lényegében fájdalommentesen elvégezni.

A szív eredetű mellkasi fájdalom típusosan a szegycsont mögött a mellkas közepén szokott nyomó, szorító, markoló jellegű fájdalom formájában jelentkezni. Olyam mintha a mellkasunkra ült volna egy kiselefánt. Ez néhány percig tart, aztán megszűnik, majd újra kezdődhet. Először különösen fizikai terhelés mellett, majd pihenéskor megszűnik. Ez a fájdalom aztán kisugározhat a hátba, a gyomor tájékéra, az állcsontba, a karba. Előfordul, hogy valaki inkább ezeket a kisugárzó fájdalmakat éli meg inkább. De, ezek nem zsibbadásos jellegű kisugárzások, hanem fájdalom.
Amikor a tünetek nem teljesen típusosan jelentkeznek, arra szoktam mondani, hogy sajnos a betegség nem mindig ismeri a tankönyvet, jelentkezhet atípusosan is a fájdalom. Negyven év felett ezért itt az ideje, hogy az ember belevágjon egy alapos szűrő vizsgálatba és a szívét is megnézesse. Vagyis, érdemes elmenni vérvételre és a koleszterin szint mellett a vércukrot, a máj és vesefunkciókat és a vérképet is megnézetni.
Azt tudni kell, hogy egy panaszmentes állapotban készült sima EKG vizsgálattal nem lehet kiszűrni a szív koszorúér betegséget. Erre vagy a terheléses EKG vagy a koszorúér CT az alkalmas szűrővizsgálat. Emellett érdemes a szívre ultrahanggal is ránézni, hogy többek között a szívbillentyűk állapotát, a szívizom fal mozgását meg tudják ítélni. Mindemellett egy mellkas röntgen felvételt is illik elkészíteni.
S, ha már a mellkasi fájdalomról beszélünk, akkor meg kell említenünk azt is, hogy 40 éves kor körül már jelentkezhet mozgásszervi eredetű fájdalom is. Ez a háti gerincből eredhet, de a karok zsibbadása általában a nyaki gerinc betegségére utal. A szegycsont tájékán és a bordaközökben is gyakran jelentkezik ilyenkor mozdulatokra, nyomásra erősödő fájdalom. Emellett a mellkasunkban ott van még a tüdő, a nyelőcső, a légcső, a mellhártya, amiknek a megbetegedései szintén okozhatnak fájdalmat.
A megelőzésfontos, mert a leghatékonyabban így lehet elébe menni a bajoknak. Soha nem szabad legyinteni egy-egy visszatérő panasz esetén.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk ki a felsorolásokból már a Covid-19 vírusfertőzést és a védőoltást sem. Mindkettő esetén előfordulhat mellkasi fájdalom. A védőoltás esetén ez ritkább, de ízületi panaszok és fejfájás azt követően, főleg a második oltás után előfordulhat.

A Covid-19 fertőzés ellenben gyakran jár mellkasi fájdalommal, tompán és tartósan jelentkezik, s aztán ahogy jött, a gyógyulással együtt úgy el is múlik. Az egészen biztos, hogy Covid-19 fertőzésen átesett embernél 6 hétig tilos a sport tevékenység a szív izomzat és az erek védelmében. Versenyszerűen sportolóknál pedig javasolt a terheléses EKG és laboratóriumi vizsgálat a sport tevékenység megkezdése előtt.

Fájhat a fejünk – de miért is?

Az ember, ha fáj a feje, általában két-három dologra gondol. Az egyik az, hogy „agydaganatom van”. A másik az, hogy felugrott a vérnyomásom, a harmadik pedig általában az, hogy „migrénem van”. Érdekes dolog, pedig ezek a betegségek elég különböző panaszokat és tüneteket produkálnak, így ezek a következtetések csak ritkán állják meg a helyüket. Mindenesetre a vérnyomás kiugrását lehet a legegyszerűbben kizárni, meg kell mérni a vérnyomásunkat. Ha tényleg magas, akkor rutinos vérnyomáscsökkentőt szedő betegek úgyis tudják, hogy mit kell tenni. Aki pedig így vette észre, hogy kiugrott a vérnyomása, az kezdjen el vérnyomásnaplót vezetni, s ha ez többször ismétlődik, akkor keresse fel háziorvosát.

Az agydaganat ritkán okoz önmagában fejfájást, sokkal inkább jelentkezik egyéb ideggyógyászati tünetek formájában, mint kettős látás vagy valamilyen bénulás, esetleg beszédzavar. Ezek sem specifikus tünetei egy agydaganatnak, de mindenképpen ideggyógyászati kivizsgálást igénylő tünetek.
A migrén egy klasszikus, a fej fél oldalára lokalizálódó fejfájás, melyet általában vibráló, mozaikszerű vagy cikkcakkos fényekből álló látászavar előz meg, s ezt követi a fejfájás. Ez megér egy külön cikket, ezért most nem részletezem.
Azonban van egy érdekes, kevésbé ismert fejfájás, a cluster-fejfájás. Gyakran jelentkezik hajnalban, és az egyik szem mögötti fájdalom jellemzi, melynek során a beteg szeme könnyezik és bevörösödik. Általában a beteg orra is váladékozik vagy épp ellenkezőleg, az azonos oldali orrlyuka eldugulhat. Ezzel érdemes orvoshoz fordulni. Főleg azért, mert hatékonyan kezelhető.
Mindent egybevetve ugyanakkor a fejfájások jelentős része banális dolgok következménye, melyben szerepet játszhat a nyak és fej kényszertartása, ami a számítógépek és mobiltelefonok korában igencsak gyakran megfigyelhető. Ilyenkor inkább a nyaki izmok görcsös fájdalma terjed rá a fej területére. De, okozhatja nagyon gyakran a fejfájásunkat az is, ha nem iszunk elegendő folyadékot. Vannak időjárási front érzékenyek, akik vagy a hirtelen lehűlést, mások a szeles időt élik meg fejfájás formájában. Ilyenkor izomlazító, fájdalomcsillapító gyógyszerek segíthetnek átvészelni a nehéz órákat vagy hosszabb perceket. A tartós idegi feszültség is okozhat fejfájást, ami, ha gyakran jön, akkor nem árt elgondolkodni az életmódunkon. Egyébként ez inkább oldódik izomlazító hatására és a rendszeres magnézium szedés is segíthet a megelőzésben. Na, és persze az alkohol okozta fejfájást sem hagyhatjuk ki a sorból. Erre szokták azt mondani, hogy „minek iszik, aki nem bírja”. Egy biztos, hogy az alkohol dehidrál, tehát folyadékot von el a szervezetünkből. Különösen nyáron nagyon fontos ennek figyelembevétele.

Egy kis kocka csoki

Időnként rám tör az édesség éhség és nekiállok csokit enni. Általában azonnal egy táblával úgy, hogy először csak török belőle egy kis gerezdet, mert annyit simán meg lehet enni naponta. Aztán még egyet és még egyet, amíg el nem fogy az egész. A felbontott csoki csábítását megelőzendő, korábban olyan csokit vett a feleségem, ahol a kis kockák külön-külön voltak szépen becsomagolva. De, akkor is betömtem egy dobozzal. Talán ismerős a szituáció másoknak is.
Ezért nem tartunk itthon csokit. Legalább is én nem tudok róla, hogy lenne, mert akkor már nem lenne.

Vajon tényleg ennyire tartanunk kell ettől az édességtől? A kalória bomba effektus miatt mindenképpen érdemes visszafogottan fogyasztani. Ráadásul elég rossz hír, hogy a csokoládénak tulajdonított számos előnyös tulajdonság leginkább csak a jó minőségű, magas kakaó tartalmú étcsokoládékra jellemző. Miről is van szó?
A csokoládé javíthatja a memóriát, a vizuális információ feldolgozás képességét és előnyösen hathat az alvásunkra is.
Boldogság hormonnak is szokták hívni, ami annak köszönhető, hogy feniletilamint is tartalmaz, ami állítólag az agyunkat endorfin termelésére sarkallja. Ehhez azért erősen hinni is kell benne, mert az igazság az, hogy a csokiban lévő feniletilamin az emésztőrendszerben percek alatt lebomlik, ezáltal nem jut el az agyba, hacsak valaki nem szed monoamin-oxidáz gátló (MAO bénító) gyógyszert, ami a lebomlást végző enzimet hatástalanítja. De, miért is terjedt el a boldogsághormon elmélet? Michael Liebowitz kutató, az 1983-ban megjelent The Chemistry of Love – A szerelem kémiája – című könyv írója említette meg egy interjúban, hogy a csokoládé sok feniletilamint tartalmaz. Ez megjelent a New York Times-ban és elindult a lavina…
Ugyanakkor meglepő, de a „fekete csoki” csökkentheti a szérum koleszterin szintet és tényleg számos előnyös hatása van a szív-érrendszerre. Enyhe vérnyomáscsökkentő hatása is van. Egyrészt tannin, E-vitamin, béta-karotin és réz tartalma miatt, mivel ezek mindegyike antioxidáns hatású, a káros szabadgyököket hatástalanítják a szervezetben, ami jó. Másik oldalról nézve azonban oxálsav tartalma miatt nagyobb mennyiségben fokozza a vesekövesség és a csontritkulás veszélyét, elősegítheti a fogszuvasodást.
Mindenesetre a csokoládé finom és általában sokan szeretik. Szerintem erre is igaz a mondás, hogy „jóból is megárt a sok”. Vagyis, ha nem is napi rendszerességgel, de időnként nyugodtan „vétkezhetünk”, csak tudni kell mértéket tartani. Ahogy az életben általában csaknem mindennel, a csokival is ez a helyzet.

Egy kis depi

Mostanában valahogy semmihez nincs igazán kedvem, meg igazán nem is nagyon van mit tenni, hiszen nagyon korán besötétedik. Reggel felkelek még sötét van, hazaérek a munkából már sötét van. A tévében unalmasak az adások, emiatt a Covid járvány miatt nem is lehet menni sehová. Mit tehet ilyenkor az ember? Eszik aztán alszik, aztán amikor felkel, akkor megint eszik valamit, aztán megint húzza az ágy, akkor is, ha még csak délután van. Egy kis alvás mindig jót tesz! Amúgy is dolgozunk egész héten ebben a stresszben, amikor emberek halnak meg körülöttünk és a jó ég tudja, hogy ki köhögi a képünkbe ezt a szemét vírust. Na, meg hordjuk azt a rohadt maszkot, amit kötelező hordani. Az ember nem kap benne levegőt, nyomja az arcunkat egész nap és alig látok benne, mert állandóan bepárásodik a szemüvegem.

Pocsék egy helyzet. Nem csoda, ha elfáradunk már délután és a rossebnek sincs kedve fent lenni. Egy kis alvás mindig jót tesz. Előtte eszek valamit, valami édességet, mert megérdemlem ebben a nyomorúságos helyzetben, hogy legalább ennyi örömöm legyen az életben! Na, ettől a csokitól szomjas lesz az ember. Már a Milka sem az igazi! Régen finomabb volt. Amikor még csak háromévente mehettünk ki Bécsbe, akkor mindig hoztuk haza a nagy tábla csokikat, de azok sokkal finomabbak voltak, mint ezek a mai keleti piacra gyártott semmi ízű tömegcuccok. Jobb, ha iszok rá egy kis bort, csak annyit, hogy ez a borzalom kijöjjön a fogaim közül. Előtte kinyitom az ablakot, mert rohadt meleg van, amióta a távfűtés beindult. Inkább előtte iszok. Egy kicsit lefekszem. Magamra húzom a plédet. Hihetetlen, de jobb egy kicsit összekuporodni alatta, nincs is meleg. A francokat nyitom ki az ablakot, aztán bejön még az a piszok hideg. Így legalább nyugodtan pihenhetek egy kicsit, aztán majd ha szusszantam egy kicsit, akkor felkelek és rendet rakok a konyhában. Egy kicsi mosatlan elfér a mosogatóban. Ki a francot érdekel, úgysem nézi senki. Inkább megnézem 8 után a sorozatot a tévében. Addig egy picit alszom…
Aztán, amikor az ember felriad a kanapén este kilenc körül, akkor észleli enerváltan, hogy lekéste a kedvenc sorozatát, amit amúgy is végig szokott unatkozni, mert soha nem történik benne semmi. De, ha történik is, az is annyira erőltetett, hogy dög unalom az egész. Aztán kivánszorog a vécébe, elvégzi a dolgát és eszik még egy kis csokit, amihez persze iszik még egy kis bort. Igaz, hogy a csoki sem az igazi, de, mégis csak ad egy kis örömöt ebben a stresszes, borzalmaktól teli világban.

• Most meg már nem vagyok álmos, és ha nem tudok időben elaludni, akkor hogy fogok reggel felkelni és hogy fogok holt fáradtan dolgozni. Mert a hét vége még a látóhatáron sincs, amikor kipihenhetné magát egy kicsit az ember. Éjszaka most mi a fenét csináljak, ebben a hülye tévében is hiába van száz adás amikor az egyik ismétlés unalmasabb, mint a másik. Na, inkább olvasok! De, mit? Krimit nem fogok, mert akkor rosszul alszom. Inkább alszom, beveszek egy kis altatót! De, basszus már ittam bort, így nem vehetem be az altatót! Akkor mégis inkább olvasok. Jó lesz ez a krimi, amúgy sem egy nagy szám, a végén mindig megvan a gyilkos. Hallgatom közben a tévében a dumakabarét, aminek már századszor ismétlik az adását. Na, ezeknek sincs humoruk! Egy picit elfordulok oldalra és csak hallgatom, a könyvet addig leteszem az éjjeli szekrényre.
  Aztán amikor az ember éjszaka a harmadik forgolódás után felébred, megkeresi az ágyban a szemüvegét, amit az olvasáshoz vett fel még este lefekvéskor, majd előbányássza valahonnan a takaró alól a könyvet is a távkapcsolóval együtt. Mert ez a hülye tévé is csak villog itt a szemébe az éjszaka közepén! Hogy pihenje így ki magát az ember?! Mindjárt megszólal az ébresztő! Addig még van pár óra alvás, hogy gyorsan kipihenje magát…
  Aztán eljön a reggel, amit csak az ébresztő óra kellemetlen hangja jelez, mert kint tök sötét van és álmosan, fáradtan ébredünk. A rossebnek sincs kedve kiszállni az ágyból. De, menni kell dolgozni. Ilyen sanyarú és monoton az élet. Inkább aludnék még egy kicsit.
  Na, ilyen is a depresszió!