Amikor egyszer csak kitör a pánik

Szerző: Dr.Radics Judit

A pánikbetegség tüneteinek első leírása egészen a 17. századig nyúlik vissza : Robert Burton, lelkész „A melankólia anatómiája” cimű munkájában 1621-ben leírja egy férfi esetét, aki hirtelen rátörő erős szívdobogásról, nehézlégzésről, verejtékezésről, hirtelen kipirosodásról, remegésről panaszkodott. Orvosi dokumentáció az 1800-as évekből maradt fenn róla : Jacob de Costa belgyógyász orvos katonáknál észlelt hasonló tüneteket, a harc befejeződése után.
Sigmund Freud volt az, akia tüneteket teljes mélységében leírta, és szorongásos neurózis szakkifejezéssel illette -, mely diagnózis egészen a 20. század közepéig így volt használatos. A pánikbetegség és a pánikbetegséggel járó szorongásos rohamok leírása 1980-ban történt meg, és ekkor került önálló problémaként leírásra

.
A szorongásos zavarok közé tartozik
A tünetek nagyon ijsztőek! A pánikroham jellemzője, hogy valakire hirtelen heves szívdobogás tör rá, remegni, reszketni kezd, ugy érzi, gombóc van a torkában és alig kap levegőt, légszomj kínozza, leizzad, szédülni kezd -, és sulyos esetben komoly halálfélelem, vagy a megzavarodástól való félelem tör rá. A tünetek gyorsan – általában pár percen, de mindenképpen 10 percen belül elérik intenzitásukat. A pánikrohamok rendszeres jelentkezése oda vezethet, hogy az illető fél elmenni hazulról, nem mer egyedül közlekedni, attól tartva, hogy rosszul lesz. Előfordulhat az is, hogy csupán néhány pánikroham jelentkezik -, azonban az, hogy bármikor megismétlődhetnek, továbbra is félelemben tarthatja az embert, így kialakult egy folyamatos szorongásos állapot, mely szintén járhat közlekedési nehézségekkel. A pánikroham ismételt jelentkezésétől való félelmet ún. „anticipátoros szorongás”-nak /előrevetített szorongásnak/ nevezzük, és nagyon meg tudja keseríteni az életet.

A híres embereket sem kímélte
A legismertebbek közülük, Diana hercegnő, Cher, Barbra Sterisand, Winona Ryder, Nicole Kidman, Johnny Depp, Scarlet Johansson, és Naomi Campbell, sőt állítólag magát Sigmund Freudot is kínozták pánikbetegség tünetei.
A pánikbetzegség, pánikrohamok diagnózis felállítása és kimondása előtt – lévén testi tünetekről, panaszokról szó – nem mellőzhető a testi kivizsgálás. Előfordulhat ugyanis, hogy testi betegség, például pajzsmirigyműködészavar, kezdődő magasvérnyomás, esetleg cukorbetegség húzódik meg hátterében.
Ilyenkor első lépés a az alap /testi/ betegség kezelésbe vétele, mellyel párhuzamosan helyes, ha a pánikrohamok és szorongásos tünetek kezelésbe vétele is megtörténik. A legtöbb esetben azonban stressz, túlfeszített élettempó, tartós nehézségek, krónikus lelki megterhelés és a pihenés hiánya áll a pánikbetegség hátterében. Szerencsére a tünetek jól reagálnak gyógyszeres kezelésre, mellyel párhuzamosan lehetőség szerint életmódváltás /például több mozgás, az éjszakai alvás javítása/ valamint a problémák rendezése (pszichoterápiás beszélgetések) is szükséges. Mivel a pánikbetegség tüneteinek hátterében az agy hormonális rendszerének egyensúlyvesztése áll, ezért kezelés nélkül a tünetek krónikussá, elhúzódóvá válhatnak, egyaránt kedvezően befolyásolva a testi és a hangulati állapotot.