Az aranyér az egyik olyan betegség, ami annak köszönhető, hogy két lábra álltunk a törzsfejlődésünk során. Ugyanis a vénákban azok kitágulását általában olyan billentyűk előzik meg, melyek szabályozzák a vénás vér folyásának irányát, akadályozva annak visszafelé történő jelentős nyomás fokozódását. Ezek a billentyűk a végbél körüli vénás fonatokból hiányoznak.
A kialakulásához emellett számos életmóddal kapcsolatos dolog is köthető, például a mozgásszegény életmód és az ülőmunka végzés ami persze elhízáshoz is vezethet. Emellett a rostszegény táplálkozás, a nem elegendő folyadék fogyasztás amiknek gyakori velejárója a székrekedés vagy a székelés közben történő erőlködés.
Természetesen a genetikai hajlam sem elhanyagolható szempont. Ahogy az is ismert, hogy terhesség és szülés során is gyakran alakul ki hölgyeknél az aranyér betegség.
alc.: Tünetek
Az aranyeresség a végbél vénáinak kitágulása és előesése. A tünetek részben attól függnek, hogy belső vagy külső aranyérről van szó másrészt attól, hogy milyen stádiumú a betegség. A kezdeti két stádiumban maximum székeléskor dudorodnak ki a kis aranyeres csomók a végbél nyílásából, de aztán maguktól vissza is húzódnak. Ez még általában nem jár különösebb tünetekkel. A harmadik stádiumban még visszahelyezhetők kézzel, a negyedikben már nem. Gyakori panasz lehet a fájdalom, ha ezek a csomók begyulladnak vagy vénás pangás miatt vérrög alakul ki bennük. Látványos és ijesztő tünet lehet a végbéltáji vérzés, ami gyakran csak egy vércsík a székleten. Mindkét esetben orvoshoz, lehetőleg proktológushoz kell fordulni, aki végbél tükrözéssel megállapítja, hogy a vérzést biztosan nem daganat, hanem csak aranyér sérülés okozza. Ezt az első tünetek esetén mindenképpen meg kell tenni.
alc.: A kezelés
Ha már tudjuk, hogy a tüneteinkért, panaszainkért aranyér betegség a felelős, akkor jöhet a kezelés. Nagyon fontos a megfelelő higiénia betartása, a székletet követően a végbélnyílás törlése, majd lemosása. Fontos a rost dús táplálkozás, napi 3 liter folyadék elfogyasztása.
Ha begyulladt az aranyér, akkor erre elsősorban diosmin hatóanyag tartalmú tabletta szedése javasolt. A készítmény hatékonyságát fokozhatja, ha vadgesztenye mag-kivonatot is tartalmaz. Emellett végbélkúp és kenőcs használata. Ha a begyulladt aranyeres csomó nem húzódik vissza, az gyakran nagyon rövid közvetlenül a csomó jegelésének hatására megtörténik.
Végezni kell a végbél záróizmának a tornáztatását, mely szintén az aranyér kizáródásának a megelőzését és az aranyeres csomók visszahúzódásának az elérését szolgálja.
Krónikus esetben több műtéti megoldás is létezik már a belső aranyér legyűrűzésétől a nagyobb műtétig. Ezzel kapcsolatban a proktológus szakember véleményére, javaslatára kell támaszkodni.
Tisztelt Professzor úr!
Fekély van a bal lábamon a bokám mellett, kb. 6 cm hosszú. Rossz a vérkeringésem és fájdalmaim vannak. Elmentem ultrahangra és főorvos úr arra figyelmeztetett, hogy nincs elegendő oxigén a véremben. Én több olyan írást olvastam, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Szeretném kérdezni, hogy milyen vizsgálat mutatja ki, hogy mennyi vér jut az ember agyába és a vérben mennyi oxigén van?
Tisztelettel,
N. Tiborné.
Tisztelt Asszonyom!
A lábszárfekély nem önálló betegség, hanem valaminek a következménye. Ilyenkor a szövetek elhalásához vénás vagy artériás keringési zavar vagy például súlyos cukorbetegség talaján kialakult kis ér betegség és a helyi idegek krónikus gyulladása vezet. Emellett számos egyéb, például immunológiai kór vagy fertőzés útján szerzett bőrbetegség is okozhatja. Könnyen kialakulhat ödémás lábszár bőrén vagy vénás trombózis után. Gyakran több kóroki tényező együttesen vezet ehhez a kellemetlenül látványos és fájdalmas elváltozáshoz, melynek nem elhanyagolható kockázata a fertőződés veszélye.
Kivizsgálás
A kivizsgálást célszerű a háziorvosnál kezdeni. Egy vérvétel mindenképpen javasolt, melyben legalább a vércukrot, a gyulladásos paramétereket, a koleszterin szintet máj és vesefunkciót és a vérképet ellenőrizni kell. Az artériás keringés vizsgálata általában könnyedén megoldható a lábon a bokák között a lábfej artériájának a kitapintásával. Az ön által is említett speciális alsóvégtagi ultrahang vizsgálat az erek állapotának megítélésére, a keringési károsodás helyének és mértékének felmérésére irányul. Ezzel együtt célszerű lenne önnek egy bőrgyógyászati és egy érsebészeti szakvizsgálaton is részt venni. Ők együttesen nagy valószínűséggel tisztázni tudják a lábszárfekély okát, eredetét és ennek ismeretében el tudják mondani, hogy milyen megoldásokra és milyen eredményre számíthat.
Kezelés
A lábszárfekélyek gyógyulási hajlama nagymértékben függ az alapbetegség kezelhetőségétől. Ilyenkor alapvető dolog, hogy fel kell mérni azokat a károsító tényezőket, melyek elvezettek egy ilyen súlyos tünet kialakulásához. Például azonnal abba kell hagyni a dohányzást, meg kell szabadulni a jelentős túlsúlytól, egyensúlyba kell hozni a keringést és a szénhidrát háztartást. Nagyon fontos, a fekély területének gondos, szakszerű kezelése és tisztán tartása.
Amennyiben vénás keringési zavar áll a háttérben, akor diosmin tartalmú tabletta tartós szedése javíthatja a gyógyulási hajlamot. A speciális kezelés meghatározását pedig rá kell bízni azokra, akik látják az elváltozást és összegezni tudják annak konkrét okait.
Elég gyakran hallom a betegektől azt, hogy úgy tudják, hogy a szív nem fáj. Valójában nem is igazán tudom, hogy honnan ered ez a félreértés, hogy a szív nem tud fájni! Koszorúér görcs vagy elzáródás esetén, amikor nem kap elég vért, ezáltal elegendő oxigént a szívizom, akkor jön az angina pectoris vagyis a szív okozta mellkasi fájdalom, ami általában erős nyomás szokott lenni a mellkasban. A szív tehát pontosan úgy tud fájni, mint bármelyik másik izom a testünkben. A félreértés abból fakadhat, hogy az erek belső felületén nincsenek érző idegvégződések, ezért is tudjuk a szívkatéterezést lényegében fájdalommentesen elvégezni.
A szív eredetű mellkasi fájdalom típusosan a szegycsont mögött a mellkas közepén szokott nyomó, szorító, markoló jellegű fájdalom formájában jelentkezni. Olyam mintha a mellkasunkra ült volna egy kiselefánt. Ez néhány percig tart, aztán megszűnik, majd újra kezdődhet. Először különösen fizikai terhelés mellett, majd pihenéskor megszűnik. Ez a fájdalom aztán kisugározhat a hátba, a gyomor tájékéra, az állcsontba, a karba. Előfordul, hogy valaki inkább ezeket a kisugárzó fájdalmakat éli meg inkább. De, ezek nem zsibbadásos jellegű kisugárzások, hanem fájdalom.
Amikor a tünetek nem teljesen típusosan jelentkeznek, arra szoktam mondani, hogy sajnos a betegség nem mindig ismeri a tankönyvet, jelentkezhet atípusosan is a fájdalom. Negyven év felett ezért itt az ideje, hogy az ember belevágjon egy alapos szűrő vizsgálatba és a szívét is megnézesse. Vagyis, érdemes elmenni vérvételre és a koleszterin szint mellett a vércukrot, a máj és vesefunkciókat és a vérképet is megnézetni.
Azt tudni kell, hogy egy panaszmentes állapotban készült sima EKG vizsgálattal nem lehet kiszűrni a szív koszorúér betegséget. Erre vagy a terheléses EKG vagy a koszorúér CT az alkalmas szűrővizsgálat. Emellett érdemes a szívre ultrahanggal is ránézni, hogy többek között a szívbillentyűk állapotát, a szívizom fal mozgását meg tudják ítélni. Mindemellett egy mellkas röntgen felvételt is illik elkészíteni.
S, ha már a mellkasi fájdalomról beszélünk, akkor meg kell említenünk azt is, hogy 40 éves kor körül már jelentkezhet mozgásszervi eredetű fájdalom is. Ez a háti gerincből eredhet, de a karok zsibbadása általában a nyaki gerinc betegségére utal. A szegycsont tájékán és a bordaközökben is gyakran jelentkezik ilyenkor mozdulatokra, nyomásra erősödő fájdalom. Emellett a mellkasunkban ott van még a tüdő, a nyelőcső, a légcső, a mellhártya, amiknek a megbetegedései szintén okozhatnak fájdalmat.
A megelőzésfontos, mert a leghatékonyabban így lehet elébe menni a bajoknak. Soha nem szabad legyinteni egy-egy visszatérő panasz esetén.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk ki a felsorolásokból már a Covid-19 vírusfertőzést és a védőoltást sem. Mindkettő esetén előfordulhat mellkasi fájdalom. A védőoltás esetén ez ritkább, de ízületi panaszok és fejfájás azt követően, főleg a második oltás után előfordulhat.
A Covid-19 fertőzés ellenben gyakran jár mellkasi fájdalommal, tompán és tartósan jelentkezik, s aztán ahogy jött, a gyógyulással együtt úgy el is múlik. Az egészen biztos, hogy Covid-19 fertőzésen átesett embernél 6 hétig tilos a sport tevékenység a szív izomzat és az erek védelmében. Versenyszerűen sportolóknál pedig javasolt a terheléses EKG és laboratóriumi vizsgálat a sport tevékenység megkezdése előtt.