DrDezsi.com, Author at Dr Dézsi - A prémium minőségű vitaminok webáruháza

Élettani szempontból kiemelt szerepe van ennek az 1957-ben felfedezett molekulának, amelynek hatásmechanizmusa felfedezéséért Dr. Mitchell 1978-ban Nobel-díjat kapott.
A Q10 koenzim, – kémiai nevén ubikinon – egy vitaminszerű vegyület, mely egyrészt antioxidáns hatású, így véd a szabadgyökök szöveteket és sejteket károsító hatásától, melyek felelősek többek között a rákos megbetegedések és az érelmeszesedés kialakulásáért is.
Másrészt a sejtek energetikáját szabályozza. A sejtek energiareaktorainak nevezett mitokondriumok kettős fallal körülvett alkotók, a Q10 pedig segíti a táplálékból származó, a legfőbb energiahordozó ATP (adenozin-trifoszfát) molekula képződéséhez szükséges anyagok bejutását ezen a speciális falon.
-Kinek és mikor ajánlható a Q10 rendszeres pótlása?
Az emberi szervezet, megfelelő táplálkozás mellett, harmincadik életévünkig elegendő mennyiségű Q10-et állít elő. De utána már nem. Igaz, a Q10-szintet nem mérjük a napi gyakorlatban, de az optimális bevitel napi 30 mg egy egészséges felnőtt ember esetében.

Miért ajánlott a Q10 szedése azoknak a betegeknek, akik vérkoleszterin szint csökkentő sztatin hatóanyagú gyógyszereket szednek?
A kardiológiai betegek nagy része szed vérzsír szint csökkentő modern készítményeket, általában a leghatékonyabb hatóanyag tartalmú sztatinokat. Ezek gátolják az érelmeszesedést és a már felrakódott meszesedést – megfelelő adagolás mellet – képesek eltávolítani az erek falából. Ez a kedvező hatásuk.
Ugyanakkor számos beteg panaszkodik izomfájdalmakra és egyéb kellemetlenségre. Ezek egy része abból ered, hogy a sztatinok blokkolják a szervezetben a Q10 szintézisét, csökkentik a májban történő Q10 termelődését. Ennek hiánya komoly izomfájdalmakhoz vezethet, amit nap mint nap sokan tapasztalhanak is. Számukra így kifejezetten előnyös az E-vitaminnal kombinált Q10-tartalmú táplálék-kiegészítők.
alc.: Miért fontos a magnézium ?
Szervezetünk egészséges működéséhez számos nyomelemre is szükség van. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium. Ezt szervezetünk nem képes előállítani, így ennek pótlásáról a táplálkozás során kell gondoskodnunk.
Magnéziumhiány esetén izomgörcsök ingerlékenység, álmatlanság alakulhat ki, romlik a koncentrálóképesség, fejfájás, szédülés léphet fel, izomgyengeség, émelygés, végtagzsibbadás jelentkezhet. Gyakoriak lehetnek a kellemetlen, erőteljes szívdobbanások, szívritmuszavarok.
Különösen a vízhajtók szedésekor jelent problémát, ha csak a kálium pótlása történik meg nap mint nap. Hiszen ilyenkor a magnézium is fokozottan ürül a szervezetből. Ilyenkor gyakori, hogy hiába pótolják még fokozottabban a káliumot, az nem szűnteti meg a panaszokat, hiszen azt valójában a magnézium hiánya okozza.
A terhesség során kialakult magnézium hiány egyesek szerint felelős lehet a születendő gyermek felnőtt korában kialakuló inzulinrezisztenciáért is, ami végső soron cukorbetegséghez vezethet.
Egészséges emberben, ha nincsen erőteljes stressznek vagy rendszeres fizikai aktivitásnak kitéve, normál táplálkozás mellett nem szokott látványos tünetekkel járni a magnézium hiánya. Ugyanakkor a különböző felszívódási zavarok vagy fokozottabb alkohol fogyasztás esetén ezek már látványosabban jelentkeznek. A vízhajtók mellett a fogamzásgátlók rendszeres szedése is magnézium hiányhoz vezethet.

Ahogy beköszöntött az ősz, menetrendszerűen előjöttek az ízületi fájdalmaim. Ahogy azt egy humorista mondta, így ötven felett már azért járok edzésre, hogy konkrét oka is legyen a mozgásszervi fájdalmaimnak, ne csak úgy maguktól jöjjenek. Persze, a viccet félretéve, a mozgás inkább jót tesz a krónikus ízületi panaszok ellen, mint a passzív életmód.
A hűvösebb, főként szeles időben kiújulnak a főként krónikus, ízületi kopások okozta reumatikus fájdalmak. De, gyakran izom merevség is okozza ezeket, ami főként a nyakban, a vállakban és a derék tájon szokott ilyenkor minden különösebb ok nélkül jelentkezni. Persze vannak kutatók, akik szerint az időjárás nem befolyásolja objektíve ezeket a panaszokat, de nekik valószínűleg még nincsenek ilyen panaszaik…
Természetesen először ki kell vizsgálni a fájdalmakat, hogy tisztában legyünk azok eredetével. Például a kéz és a láb kis ízületeinek, az ujjaknak a fájdalma lehet emelkedett húgysav okozta köszvény következménye is. Ekkor természetesen az alap betegséget kell kezelni. De, a kopások és izom merevség okozta problémák átmenetileg rendkívül fájdalmasak lehetnek. Jellemzően minden ok nélkül kezdődnek és gyakran amilyen hírtelen jöttek, olyan váratlanul is szűnnek, néha helyzet változtatás hatására is.
Mit tehet ilyenkor az ember? Gyorsan bevesz egy ízületi gyulladáscsökkentőt vagy fájdalom csillapító tablettát? Ez is egy módszer, de tartósan nem ajánlott, mert kikészítheti a gyomrunkat. Bármilyen furcsa, de az ilyen jellegű panaszokat szépen megoldhatja a gyógytorna, ami gimnasztika szerű mozgásokból áll. De, nagyon hasznos lehet egy jó masszőr is, aki hatékonyan feloldja az izmok és ízületek merevségét. Ilyenkor a masszázsnál külsőleg használhatók a patikában vény nélkül is kapható, lokálisan is hatékony gyulladás csökkentő gélek vagy krémek. Nálam ez csodát tett a sport és a műtőben használt ólomkötény okozta ízületi fájdalmak oldására. Jellemző az ilyen krónikus mozgásszervi betegségekre, hogy az ízületek reggelente merevebbek, ami nagyjából fél óra hosszat tart, majd mozgás hatására a fájdalom csökken majd meg is szűnik. Ilyenkor a gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító helyett a porc regeneráló tabletták segíthetnek, amiket kúraszerűen javasolt szedni.
A sérülés okozta gyulladás, izomhúzódás vagy ín sérülés esetén a mozgás helyett inkább nyugalomba kell helyezni a fájdalmas testrészünket és ezzel tanácsos szakemberhez is fordulni. De, ilyenkor az ok nyilvánvalóan vagy egy rossz mozdulat vagy az adott ízület heveny, aktuális túlerőltetése volt.
Szóval, ahogy az idő telik, óhatatlanul jönnek a krónikus ízületi fájdalmak. Azoknál, akik munkával vagy sporttal az eltelt évtizedekben túlerőltették az ízületeiket, azoknál azért, aki pedig ülő munkát végeztek, azoknál pedig a passzivitás okozta eltérések következtében. Tehát, a megoldás a rendszeres mozgás. Ahogy a cikkem elején is kezdtem, hogy ha akkor is fájnak az ízületeink, akkor legalább az a kellemes érzésünk lehet így ötven felett, hogy ma is tettünk valamit az egészségünkért. Mert attól biztosan nem lesz jobb, ha csak bosszankodunk rajta…

Újabb, innovatív termékkel, a VenoFit Protect® tablettával bővült a Dr.Dézsi® minőségi étrendkiegészítők palettája, ami már a gyógyszertárakban és a drdezsi.hu webáruházban is elérhető.
Ez a tabletta, ami elsősorban az erek, ezen belül is a vénák védelmét szolgálja az eddigi hagyományoknak megfelelően gondosan, szakmai megfontolások alapján összeválogatott, kilenc féle, főként a természetben is megtalálható hatóanyagok kombinációja.
Fő hatóanyaga μsmin® Plus, ami egy új, innovatív diosmin készítmény, hazai termékben jelenleg kizárólag a Dr.Dézsi VenoFit Protect® tablettában elérhető. Az olasz Giellepi Health Science labor által kifejlesztett μsmin® Plus felszívódása és biohasznosulása fokozott, ezért hatékonysága is kiemelkedő.
A diosmin bizonyítottan gátolja a vénák kitágulását, javítja a vénafal-tónust, csökkenti a vénás pangást. Védi a mikrokeringést a gyulladásoktól, csökkenti a hajszálerek falának átjárhatóságát. Javítja a klinikai tüneteket krónikus vénás elégtelenség (visszérbetegség), illetőleg aranyeres panaszok esetén. A vénás eredetű lábszárfekély esetén is jótékony hatású. Diosmin tartalmú készítmény szedése nehézláb érzése, feszülés, fájdalom, éjszakai lábikragörcs esetén is ajánlott.
A Dr.Dézsi VenoFit Protect® a μsmin® Plus mellett további előnyös hatóanyagokat is tartalmaz, így C-vitamint, gránátalma-kivonatot, ellagsavat, Gotu kola-kivonatot, Japán keserűfű-kivonatot (resveratrol), közönséges pagodafa-kivonatot (rutin), vadgesztenye-kivonatot (aescin) és citrus-bioflavonoidot (hesperidin).

Kétségtelen, hogy a magas vérnyomás sokkal több rizikófaktort tartalmaz, de kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is fordulnak olykor orvoshoz, főként hölgyek. A vérnyomás az az érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor eljut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 és 130/90-es értékek még nem tekinthetők kórosnak.

alc: Több oka is lehet
A krónikusan alacsony vérnyomás is panaszokat okozhat, mely leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha a máráskor elsőként észlelt érték tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés leginkább akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékelhetjük a napi vérnyomás profilt. A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyulladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek.
alc: Mikor kóros?
Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami egyes embereknél alkatilag természetes. Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar alakulhat ki, de gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet is.
alc: Tüneti kezelés
Az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. Ilyenkor általában életmódváltozást javasolunk: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, sietős sétát és egyéb dinamikus mozgásformákat. Fokozottan kell ügyelni az ideális só-és folyadékbevitelre is.
Olyan gyógyszert nem szoktunk ajánlani, aminek vérnyomás emelő hatása van, mert a panaszok és tünetek általában természetes úton orvosolhatók.
Természetesen hozzátartozik az is, hogy kerülni kell azokat a helyzeteket, például a hírtelen testhelyzet változásokat, amik a vérnyomás hírtelen esését, ezáltal baleseteket provokálhatnak.

Repülőgéppel történő tartósabb utazás kismértékben megnöveli az érpályán belüli vérrögképződés (trombózis) kialakulásának lehetőségét, a kockázat 5 óránál hosszabb repülőút során a legnagyobb.

A trombózisról akkor beszélünk, ha véralvadék képződik az érrendszerben. Ez az alsó végtagi visszerekben (vénákban) fordul elő leggyakrabban. A vérrög elzárja az eret, az ez alatti területen pang a vér, emiatt féloldali lábfej-, lábszárduzzanat, lábikrafájdalom jelentkezik. Önmagában a helyi véralvadék nem túl veszélyes, de ha leszakad belőle egy darabka (embólus), és az a vérárammal tovasodródik, a jobb szív félen keresztül a tüdőbe juthat, elzárhatja a tüdőartériát. Az így kialakult tüdőembólia viszont életet veszélyeztető állapot lehet.

Lassul a véráramlás A hosszabb üléskor az alsó végtagok izmai elernyednek, tehát nem működik a szív felé a vénás vért továbbító „izompumpa”, emellett a térdhajlati vénák összenyomódása szintén akadályozza a vénás visszaáramlást. Az alvó vagy szunyókáló embernek ritkább, felületesebb a légvétele, így csökken a mély belégzésnek vénás keringést támogató „szívó” hatása.
Repülőn az alacsony páratartalom fokozza a bőrön keresztüli vízvesztést. Ha közösen utazunk másokkal, eleve hajlamosabbak vagyunk kevesebb folyadékot fogyasztani, hogy WC-re járkálásunkkal ne zavarjuk a többiek nyugalmát. Tartós üléskor a függőleges, mozdulatlan lábszárban pang a vér, a hidrosztatikai nyomás következtében a hajszálerekben a nyomás megemelkedik, víz préselődik a szövetek közé. Ez okozza a hosszabb repülőút során szinte törvényszerűen kifejlődő szimmetrikus lábfej-, boka-, illetve lábszár duzzanatot (“jetleg”). Ez önmagában teljesen ártalmatlan jelenség, de duzzanatban felhalmozódott víz is némi veszteséget jelent.

A zsibbadás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel orvoshoz fordulunk. Pontos leírása nehéz, mégis elengedhetetlen, hogy jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a legfontosabb segítséget ez jelenti az orvosnak, hogy rátaláljon a kiváltó okra.
A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan.

Hátterében mindig idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet számos ok kiválthat. Köztük olyan belgyógyászati betegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák.

Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium vagy magnézium szintet okoznak.
A tünet egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha egyoldali, de rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlási zavar is állhat a háttérben.
Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni- illetve kesztyűszerű elrendeződésben) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára (sokidegi bántalomra) utalhat. A polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, alkoholizmus, rosszindulatú daganat, pajzsmirigyrendellenesség, okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: B-vitamin- és/vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt). Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany.

A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: az idegrendszer szelvényezett tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik. A gerincvelő kórállapotai közül leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv helye tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és a társuló tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.
A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.

Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré szindróma típusos első tünete a szimmetrikus, a kéz és a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás lehet.
Fontos, hogy a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizáljuk! Bár a panasz akár 50%-ban pszichés eredetű lehet, de ez a tünet komoly betegség kialakulását is jelezheti!

A technika és az informatika fejlődése közvetlen hatással van az orvosi, gyógyító eszközök fejlődésére. A ritmuszavarok gyógyításában szerepet játszó pacemakerek által nyújtott technikai lehetőségek az elmúlt 10 évben robbanásszerű változásokat mutatnak. Kezdve a diagnosztikai lehetőségektől, a terápiás megoldásokon át a beteg-utánkövetés eszközéig.
A pacemakerek 90%-át az energiát biztosító lítium elem teszi ki a maradék 10 %-ot pedig egy miniatűr számítógép, amely vezérli, szabályozza a szív működését. A lítium elem folyamatos fejlesztése lehetővé tette volna a készülékek élettartamának növekedését, azonban ezzel párhuzamosan a mérnökök és orvosok szoros együttműködésének köszönhetően nagyon sok új funkcióval is bővültek a pacemakerek, ami viszont többlet energiát igényelt. A ma forgalomban lévő pacemakerek rendszeres időközönként automatikusan tesztelik az alapvető érzékelési és ingerlési paramétereket és a mért adatoknak megfelelően folyamatosan korrigálják a beállított műszaki értékeket, szükség esetén még az üzemmódot is önállóan tudják változtatni.

A biztonságos működés mindennél fontosabb és bár egyre több funkciót a készülékek maguktól ellenőriznek, ezek a funkciók megbízhatóan és precízen működnek, csökkentik az orvos-beteg találkozások számát és optimalizálják az energiafelhasználást. A megjelenő ritmuszavarokat teljes részletességében elemzik és tárolják a készülékek. A kontroll vizsgálatok során ezek lekérdezhetők így az orvosi ellátás során a szükséges gyógyszeres változtatásokhoz is segítséget nyújtanak. Egyes pacemaker típusok műholdon keresztül is képesek az adatokat azonnal a kezelőorvosnak továbbítani. A szoftverek mérnöki fejlesztései lehetővé tették, hogy a pacemakerekkel ne csak a szívritmuszavarokat tudjuk gyógyítani, hanem kezelni tudjuk a „szívelégtelenséget” is. Ez utóbbi kórkép során a pacemaker szinkronizálja a megnagyobbodott szív üregeinek a működését, így a rendelkezésre álló oxigén és tápanyag kínálat mellett javul a pumpafunkció. A szoftverfejlesztések hiábavalóak lettek volna, ha mindezzel párhuzamosan a készülék és a szívizom közötti kapcsolatot biztosító elektródokat nem fejlesztették volna.

Ugyancsak az elektródok fejlesztésének volt köszönhető az un. MR kompatibilis készülék, vagy a hirtelen szívhalált okozó végzetes ritmuszavarokat megszüntető defibrillátor pacemaker megjelenése. Az MR – egy időnként nélkülözhetetlen orvosi diagnosztikai eljárás – alkalmazása korábban lehetetlen volt pacemakerrel élő betegeknél. Az erős mágneses térben megváltozott a készülékek működése, az elektródok és a generátor felmelegedett; veszélyeztetve a beteg életkilátásait. Mindez már a múlté, ma már egyre nagyobb számban ültetünk be ilyen típusú eszközöket a társadalombiztosító finanszírozásáva.

A mellkasi fájdalom sokféle formában jelentkezhet, s ember legyen a talpán, aki el tudja egyből dönteni azt, hogy vajon mi az eredete. Ennek következtében sokszor még akár szívkatéterezésre is kerülhet az ember ép szív koszorúerekkel. Máskor viszont úgy hordanak ki egyesek lábon egy szívinfarktust, hogy csak később tudatosul bennük, hogy akár bele is halhattak volna.

Egyvalamit az elején le kell szögezzünk: az életünkben első alkalommal jelentkező mellkasi nyomó, feszítő vagy facsaró jellegű fájdalommal orvoshoz kell fordulni! Akkor is, ha úgy érezzük, hogy valami elkapta a torkunkat, szorítja és csak nehezen engedi. Ugyanis egy ilyen panasz esetén a beteget ki kell vizsgálni. Ha a fájdalom nem múlik el perceken belül, vagy ismétlődik, akkor azonnal, sürgősséggel. Különösen, ha mindez még verítékezéssel, elgyengüléssel, vagy a „most itt én meg fogok halni” érzéssel társul.

Természetesen ezek nem mindegyike jelenti azt, hogy szívinfarktusunk van, de ennek eldöntése nem a beteg feladata. Különösen nem első alkalommal. Akkor, ha már ismerjük az ismétlődő mellkasi fájdalmunk „viselkedését”, annak okait kiderítették, akkor már könnyebben tudjuk saját magunk értékelni, megoldani az aktuális problémát.

A mellkasunkban számos szerv helyezkedik el a szív mellett. Kívülről befelé haladva a bőr, a bőr alatti kötőszövet, a bordák, melyek között idegek és erek futnak körkörösen a gerinctől előre haladva egészen a szegycsontig. Ott van aztán a légcső, a tüdő, a mellhártya és a nyelőcső. Hátul pedig a gerincoszlop. Na, ez mind fájhat! Sőt, még a gyomor és epeköves fájdalom is felsugározhat. Aztán még ott van a ma divatos kifejezéssel élve a „pánik betegség” is, ami szintén ijesztő tüneteket tud produkálni.

EKG és laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek kizárni vagy igazolni a heveny szív eredetű fájdalmat. Azonban jó tudni, hogy ez általában csak a fájdalom alatt készült EKG-ra igaz. Ha a fájdalom már elmúlt és nem alakult ki szívinfarktus, akkor az EKG önmagában semmitmondó, félrevezető is lehet. Erre találták ki a terheléses EKG vizsgálatot. Ennél futószalagon, egyre gyorsabban és nagyobb lejtőn kell gyalogolni, s ha elérjük az életkori maximális pulzus (220 mínusz életkor) 80%-át, akkor kellő információt kaphatunk a koszorúér kapacitás állapotáról. A koszorúerekről pontos képet azonban csak a koszorúér CT vizsgálata illetve a szívkatéteres úton végzett koszorúérfestés hozhat. Amennyiben kiderült, hogy a panaszaink nem szív eredetűek, tovább lehet keresni a panasz okát, a fentebb említett mellkasi szervekben vagy a lelkünkben.

Legfontosabb érzékszervünk a szem, mely speciális felépítésénél fogva képes a fényforrásokból jövő, és a tárgyakról visszaverődő fénysugarakat összegyűjteni, felfogni, és továbbítani az agyi látásközpontba. Legfőbb fényforrásunk a Nap, egy igen magas -55oo Kelvin fok- hőmérsékletű égitest, sugárzó energiát bocsát ki magából elektromágneses hullámrezgések formájában. Ezek hullámhossza, s annak függvényében fizikai és élettani hatása különböző.

A Nap sugarainak egy része nem jut el hozzánk, mert a Földet körülvevő ózonrétegben szétszóródik, azonban a 4oo-8oo nm hullámhosszú “látható fény” “mellett bizonyos mértékig a “nem látható” ultraibolya”/1oo-38o nm / és “infravörös” /78o-5ooo nm / sugarak is eljutnak a Földig, így a szemünkig.

Már nagyon várjuk, hogy ne csak a naptár szerint legyen tavasz, hanem forduljon végre jobbra az időjárás, és mehessünk ki kertészkedni, kirándulni, sportolni, járhassunk például kerékpárral munkába. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ózonréteg elvékonyodása, kilyukadása miatt mindezt kellő odafigyeléssel kell tennünk. Az emberek azzal már nagyjából tisztában vannak, hogy a szabadban a bőr korai öregedése, és a bőrrák nagyobb kockázata miatt védeni kell a bőrüket és naptejet használnak, viszont kevesebb figyelem jut arra, hogy mindezek miatt az érzékeny emberi szem is veszélyeztetett! A legjobb “orvosság” pedig a megelőzés, amit már kisgyerekkorban el kell kezdeni. A gyerekek idejük nagy részét a szabadban töltik, és nincsenek tudatában a veszélynek! A szülők feladata gyermekeik szemének megóvása egy kis kalappal, sapkával vagy napszemüveggel. Fokozott elővigyázatosság szükséges strandon, vízben, havas tájon a nagyfokú “fényvisszaverődés” miatt s azt is tudnunk kell, hogy az UV sugárzás felhős napokon is magas és csúcspontját déltájt éri el!

A szemet érő sugárterhelések hatásai egy életen át összeadódnak. Manapság például sokkal korábban alakulhat ki a szemen szürkehályog, és egyre többeket érint a látást veszélyeztető időskori macula degeneráció. Akár szemüveget hord valaki, akár jó a látása, az intenzív napfény elleni hatásos védelemre mindenkinek szüksége van! UV-szűrős napszemüveget megbízható szaküzletekben ajánlott vásárolni. Azért, mert a megfelelő minőségű UV szűrő hiányában, a csak sötétített napszemüvegben a pupilláink kitágulnak, és szemünk még jobban károsodhat. Előnyös, hogy ma már megint divatosak a nagyobb keretek, melyek még jobban védik a szemet. A mostani kontaktlencsék legtöbbje is UV-szűrős, de nekem ahhoz is jól esik a napszemüveg. Akinek pedig dioptriás látásjavító- szemüvegre van szüksége, feltétlenül kérjen rá UV-védő réteget.

Régóta ismert, Magyarországon nem túl gyakori betegség a köszvény. A népesség kevesebb, mint 1%-ában fordul elő. Oka a húgysavkristályok lerakódása, főleg az ízületekben, de egyéb belső szervekben is, leginkább a vesékben. A kristályok odavonzzák a fehérvérsejteket, ezek bekebelezik azokat és helyi gyulladásos reakció alakul ki. A húgysav, mint a purinanyagcsere végterméke, a szervezetben nagyrészt a sejtmagokban lévő nukleinsavakból és a táplálékkal bejutó fehérjékből, aminosavakból keletkezik.

A köszvényre hajlamosító húgysav-felszaporodást a túlzott mértékű termelődés, vagy a vesén keresztüli csökkent kiválasztás okozhat. Az elsődleges köszvény veleszületett, öröklött, összetett anyagcserezavar és igen ritka. A szerzett köszvény sokkal gyakoribb, okai lehetnek gyógyszerek (leggyakrabban vízhajtók), fokozott sejtszéteséssel járó állapotok (pikkelysömör, daganatos betegségek), vesebetegségek, bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás és igen ritkán ólommérgezés.

A heveny köszvényes roham általában középkorú férfiakon éjszaka, hirtelen, egy izületben jelentkezik. Talán azért éjszaka, mert a vízszintes testhelyzetben folyadék lép ki a sejtekből. A kezdet látványos és „drámai”. Az érintett izület duzzadt, a bőr vörös, feszes, fényes, meleg. A spontán fájdalom is nagyfokú, és ezt a legkisebb mozdulat, vagy akár csak a takaró érintése is a tűrhetetlenségig fokozhatja. Típusos esetben a nagylábujj alapizülete érintett, a kéz és a láb egyéb izületein, bokában, térdben, csuklóban, könyökben ritkábban fordul elő.

Kezeletlen, tartós húgysavemelkedés, ismétlődő heveny rohamok után idült köszvény kialakulásához vezethet. Az izületi porc elfajulása, az izületek szerkezetének kóros átépülése visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Sokan vannak azonban olyanok is, akiknek egész életükben magasabb a húgysavszintjük még sincs sohasem köszvényes izületi panaszuk, sem vesekövességük.

Megfigyelték, hogy a köszvényes betegeknél sokkal gyakoribbak a szív és érrendszeri betegségek és magasabb a halálozási arány. Úgy tűnik, hogy érbelhártyánk károsításával a húgysavszint emelkedés az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezője. Ha egyéb károsító tényezők is jelen vannak, mint pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy zsíranyagcsere zavar, feltétlenül törekedni kell a magasabb húgysavszint normalizálására.

A testsúlycsökkentés, az alkoholfogyasztás lehetőleg teljes elhagyása, purinszegény diéta, amellett, hogy jelentékeny húgysavszint csökkentő hatású, az előbb felsorolt betegségeket is jótékonyan befolyásolja. A testsúly csökkenésével önmagában gyakran a vér húgysavszintje is teljesen normalizálódik. Ha csupán életmódbeli változtatással nem sikerül eredményt elérni, gyógyszeres húgysavcsökkentő kezelést kell elkezdeni. Az eredmény vérvétellel időszakosan ellenőrzendő. A magas húgysavszinttel rendelkezők tehát, különösen, ha érelmeszesedésre hajlamosító egyéb társbetegségük van, vagy ilyen a családban előfordult ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a cukorbetegek.