Divertikulózis a vastagbélen

A vastagbél divertikulózis annyit jelent, hogy a bélfal gyengesége és a rostszegény táplálkozás miatt a bélfal több ponton elvékonyodik és kis tasak-szerű kitüremkedések keletkeznek rajta. Jelentőségét részben az adja, hogy az ötven év feletti korosztályban minden harmadik embernél előfordul.
A betegség leginkább a vastagbél leszálló szárát érinti, ugyanakkor önmagában nem okoz speciális tüneteket, legfeljebb időnként székrekedést illetve ennek pont az ellenkezője, gyakoribb székürítés is előfordulhat. Emellett időnként puffadás. Ezek a tünetek kellemetlenek bár, de múló jellegűek, ezért gyakran simán átsiklunk felettük. Pedig célszerű mindig a végére járni a dolgoknak. Ugyanis egy béltükrözéses vizsgálattal, – ami igaz, hogy némi kellemetlenséggel jár, mint például a belek hashajtással történő előkészítése -, tisztázhatjuk, azt is, hogy nem-e vastagbéldaganat van kialakulóban, ami sajnos a szintén hasonló, jellegtelen panaszokkal nem nagyon szokta időben felhívni magára a figyelmet. Na, ezért is fontosak a szűrő vizsgálatok.

Visszatérve a divertikulózisra, ezzel a betegséggel addig semmi különösebb bajunk nem akad, amíg ezekben a kis tasakokban meg nem akad például egy szőlőmag, vagy nem pang bennük tartósabban egy kis széklet, ami aztán gyulladásba hozza a bél nyálkahártyát, s ez szépen ráterjed a környező szövetekre is. Ezt ebben az állapotban már divertikulitisznek nevezzük és roppant kellemetlen, bal oldali alhasi fájdalommal, görcsökkel jár. (Az orvosi – latin -nyelvben az „-itis” a szavak végén általában gyulladásos elváltozásra utal). Emellett a vérből nyert laboratóriumi leletekben is jelentősen megemelkednek a gyulladásra jellemző paraméterek, mint a CRP-szint, a fehérvérsejt szám és gyorsul a vérsüllyedés.
Mit lehet tenni?
Ebben az esetben is a legfontosabb lenne a megelőzés. A divertikulumok kialakulását rostdús táplálkozással és napi szintű dinamikus testmozgással előzhetjük meg. Mindkettő a bélmozgást serkenti, ezáltal rendszeresen „pucolja” a vastagbelet. Ehhez elengedhetetlen a bőséges, napi legalább 2,5-3 liter folyadék fogyasztás is. Ne véletlen, hogy az idősebb, általában 50 év feletti emberek szenvednek tőle, hiszen, ekkor kezd a mozgás mennyisége vészesen lecsökkenni illetve a folyadék fogyasztásunkra sem mindig figyelünk oda. A sok félkész étel évtizedeken át tartó fogyasztása, a rostszegény táplálkozás, a gyorséttermi hulladék megteszi a hatását.
Ha már kialakult a divertikulózis, akkor két dologra kell figyelni. Az egyik az, amit a megelőzésről írtam, kiemelve a bőséges folyadék fogyasztását a rost dús táplálkozás mellett, mert a rostok jelentős volument képeznek, de folyadék hiányában „besülhetnek” a vastagbélbe, komoly székrekedést okozva ezáltal.
A másik pedig az, hogy kerülnünk kell azokat az amúgy egészséges táplálékokat, amik magvakat tartalmaznak. Ilyen a fentebb már említett kis magvakkal bíró szőlő éppúgy, mint az apró olajos magvakat tartalmazó müzlik, zsemlék és egyéb, amúgy egészséges ételek.
Ha már kialakult a gyulladás, akkor aligha kerülhetjük el a speciális, részben antibiotikum kúrára épülő kezelést. Gyakori kiújulás vagy vérzés esetén pedig a műtéti megoldás is szóba jöhet.
Az utóbbi mondat is azt erősíti, hogy arra kell törekednünk, hogy megelőzzük a betegséget vagy annak súlyosbodását. Ez pedig csak megfelelő életmóddal, táplálkozással lehetséges. De, ez a könnyebbik út!