Fájhat-e a szív?

Elég gyakran hallom a betegektől azt, hogy úgy tudják, hogy a szív nem fáj. Valójában nem is igazán tudom, hogy honnan ered ez a félreértés, hogy a szív nem tud fájni! Koszorúér görcs vagy elzáródás esetén, amikor nem kap elég vért, ezáltal elegendő oxigént a szívizom, akkor jön az angina pectoris vagyis a szív okozta mellkasi fájdalom, ami általában erős nyomás szokott lenni a mellkasban. A szív tehát pontosan úgy tud fájni, mint bármelyik másik izom a testünkben. A félreértés abból fakadhat, hogy az erek belső felületén nincsenek érző idegvégződések, ezért is tudjuk a szívkatéterezést lényegében fájdalommentesen elvégezni.

A szív eredetű mellkasi fájdalom típusosan a szegycsont mögött a mellkas közepén szokott nyomó, szorító, markoló jellegű fájdalom formájában jelentkezni. Olyam mintha a mellkasunkra ült volna egy kiselefánt. Ez néhány percig tart, aztán megszűnik, majd újra kezdődhet. Először különösen fizikai terhelés mellett, majd pihenéskor megszűnik. Ez a fájdalom aztán kisugározhat a hátba, a gyomor tájékéra, az állcsontba, a karba. Előfordul, hogy valaki inkább ezeket a kisugárzó fájdalmakat éli meg inkább. De, ezek nem zsibbadásos jellegű kisugárzások, hanem fájdalom.
Amikor a tünetek nem teljesen típusosan jelentkeznek, arra szoktam mondani, hogy sajnos a betegség nem mindig ismeri a tankönyvet, jelentkezhet atípusosan is a fájdalom. Negyven év felett ezért itt az ideje, hogy az ember belevágjon egy alapos szűrő vizsgálatba és a szívét is megnézesse. Vagyis, érdemes elmenni vérvételre és a koleszterin szint mellett a vércukrot, a máj és vesefunkciókat és a vérképet is megnézetni.
Azt tudni kell, hogy egy panaszmentes állapotban készült sima EKG vizsgálattal nem lehet kiszűrni a szív koszorúér betegséget. Erre vagy a terheléses EKG vagy a koszorúér CT az alkalmas szűrővizsgálat. Emellett érdemes a szívre ultrahanggal is ránézni, hogy többek között a szívbillentyűk állapotát, a szívizom fal mozgását meg tudják ítélni. Mindemellett egy mellkas röntgen felvételt is illik elkészíteni.
S, ha már a mellkasi fájdalomról beszélünk, akkor meg kell említenünk azt is, hogy 40 éves kor körül már jelentkezhet mozgásszervi eredetű fájdalom is. Ez a háti gerincből eredhet, de a karok zsibbadása általában a nyaki gerinc betegségére utal. A szegycsont tájékán és a bordaközökben is gyakran jelentkezik ilyenkor mozdulatokra, nyomásra erősödő fájdalom. Emellett a mellkasunkban ott van még a tüdő, a nyelőcső, a légcső, a mellhártya, amiknek a megbetegedései szintén okozhatnak fájdalmat.
A megelőzésfontos, mert a leghatékonyabban így lehet elébe menni a bajoknak. Soha nem szabad legyinteni egy-egy visszatérő panasz esetén.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk ki a felsorolásokból már a Covid-19 vírusfertőzést és a védőoltást sem. Mindkettő esetén előfordulhat mellkasi fájdalom. A védőoltás esetén ez ritkább, de ízületi panaszok és fejfájás azt követően, főleg a második oltás után előfordulhat.

A Covid-19 fertőzés ellenben gyakran jár mellkasi fájdalommal, tompán és tartósan jelentkezik, s aztán ahogy jött, a gyógyulással együtt úgy el is múlik. Az egészen biztos, hogy Covid-19 fertőzésen átesett embernél 6 hétig tilos a sport tevékenység a szív izomzat és az erek védelmében. Versenyszerűen sportolóknál pedig javasolt a terheléses EKG és laboratóriumi vizsgálat a sport tevékenység megkezdése előtt.