Miért kell a Q 10 az embernek?

 

Élettani szempontból kiemelt szerepe van ennek az 1957-ben felfedezett molekulának, amelynek hatásmechanizmusa felfedezéséért Dr. Mitchell 1978-ban Nobel-díjat kapott.
A Q10 koenzim, – kémiai nevén ubikinon – egy vitaminszerű vegyület, mely egyrészt antioxidáns hatású, így véd a szabadgyökök szöveteket és sejteket károsító hatásától, melyek felelősek többek között a rákos megbetegedések és az érelmeszesedés kialakulásáért is.
Másrészt a sejtek energetikáját szabályozza. A sejtek energiareaktorainak nevezett mitokondriumok kettős fallal körülvett alkotók, a Q10 pedig segíti a táplálékból származó, a legfőbb energiahordozó ATP (adenozin-trifoszfát) molekula képződéséhez szükséges anyagok bejutását ezen a speciális falon.
-Kinek és mikor ajánlható a Q10 rendszeres pótlása?
Az emberi szervezet, megfelelő táplálkozás mellett, harmincadik életévünkig elegendő mennyiségű Q10-et állít elő. De utána már nem. Igaz, a Q10-szintet nem mérjük a napi gyakorlatban, de az optimális bevitel napi 30 mg egy egészséges felnőtt ember esetében.

Miért ajánlott a Q10 szedése azoknak a betegeknek, akik vérkoleszterin szint csökkentő sztatin hatóanyagú gyógyszereket szednek?
A kardiológiai betegek nagy része szed vérzsír szint csökkentő modern készítményeket, általában a leghatékonyabb hatóanyag tartalmú sztatinokat. Ezek gátolják az érelmeszesedést és a már felrakódott meszesedést – megfelelő adagolás mellet – képesek eltávolítani az erek falából. Ez a kedvező hatásuk.
Ugyanakkor számos beteg panaszkodik izomfájdalmakra és egyéb kellemetlenségre. Ezek egy része abból ered, hogy a sztatinok blokkolják a szervezetben a Q10 szintézisét, csökkentik a májban történő Q10 termelődését. Ennek hiánya komoly izomfájdalmakhoz vezethet, amit nap mint nap sokan tapasztalhanak is. Számukra így kifejezetten előnyös az E-vitaminnal kombinált Q10-tartalmú táplálék-kiegészítők.
alc.: Miért fontos a magnézium ?
Szervezetünk egészséges működéséhez számos nyomelemre is szükség van. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium. Ezt szervezetünk nem képes előállítani, így ennek pótlásáról a táplálkozás során kell gondoskodnunk.
Magnéziumhiány esetén izomgörcsök ingerlékenység, álmatlanság alakulhat ki, romlik a koncentrálóképesség, fejfájás, szédülés léphet fel, izomgyengeség, émelygés, végtagzsibbadás jelentkezhet. Gyakoriak lehetnek a kellemetlen, erőteljes szívdobbanások, szívritmuszavarok.
Különösen a vízhajtók szedésekor jelent problémát, ha csak a kálium pótlása történik meg nap mint nap. Hiszen ilyenkor a magnézium is fokozottan ürül a szervezetből. Ilyenkor gyakori, hogy hiába pótolják még fokozottabban a káliumot, az nem szűnteti meg a panaszokat, hiszen azt valójában a magnézium hiánya okozza.
A terhesség során kialakult magnézium hiány egyesek szerint felelős lehet a születendő gyermek felnőtt korában kialakuló inzulinrezisztenciáért is, ami végső soron cukorbetegséghez vezethet.
Egészséges emberben, ha nincsen erőteljes stressznek vagy rendszeres fizikai aktivitásnak kitéve, normál táplálkozás mellett nem szokott látványos tünetekkel járni a magnézium hiánya. Ugyanakkor a különböző felszívódási zavarok vagy fokozottabb alkohol fogyasztás esetén ezek már látványosabban jelentkeznek. A vízhajtók mellett a fogamzásgátlók rendszeres szedése is magnézium hiányhoz vezethet.