Repülés és a trombózis veszély
Szerző:Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász-kardiológus főorvos
Repülőgéppel történő tartósabb utazás kismértékben megnöveli az érpályán belüli vérrögképződés (trombózis) kialakulásának lehetőségét, a kockázat 5 óránál hosszabb repülőút során a legnagyobb.
Mi a trombózis?
A trombózisról akkor beszélünk, ha véralvadék képződik az érrendszerben. Ez az alsó végtagi visszerekben (vénákban) fordul elő leggyakrabban. A vérrög elzárja az eret, az ez alatti területen pang a vér, emiatt féloldali lábfej-, lábszárduzzanat, lábikrafájdalom jelentkezik. Önmagában a helyi véralvadék nem túl veszélyes, de ha leszakad belőle egy darabka (embólus), és az a vérárammal tovasodródik, a jobb szív félen keresztül a tüdőbe juthat, elzárhatja a tüdőartériát. Az így kialakult tüdőembólia viszont életet veszélyeztető állapot lehet.
Miért nagyobb a trombózis kockázata tartós repülőúton?
Lassul a véráramlás A hosszabb üléskor az alsó végtagok izmai elernyednek, tehát nem működik a szív felé a vénás vért továbbító „izompumpa”, emellett a térdhajlati vénák összenyomódása szintén akadályozza a vénás visszaáramlást. Az alvó vagy szunyókáló embernek ritkább, felületesebb a légvétele, így csökken a mély belégzésnek vénás keringést támogató „szívó” hatása.
Repülőn az alacsony páratartalom fokozza a bőrön keresztüli vízvesztést. Ha közösen utazunk másokkal, eleve hajlamosabbak vagyunk kevesebb folyadékot fogyasztani, hogy WC-re járkálásunkkal ne zavarjuk a többiek nyugalmát. Tartós üléskor a függőleges, mozdulatlan lábszárban pang a vér, a hidrosztatikai nyomás következtében a hajszálerekben a nyomás megemelkedik, víz préselődik a szövetek közé. Ez okozza a hosszabb repülőút során szinte törvényszerűen kifejlődő szimmetrikus lábfej-, boka-, illetve lábszár duzzanatot (“jetleg”). Ez önmagában teljesen ártalmatlan jelenség, de duzzanatban felhalmozódott víz is némi veszteséget jelent.
A megelőzés lehetőségei
Kompressziós harisnya viselését, 5 óránál hosszabb repülés ideje alatt, még teljesen egészséges utasoknak is ajánlom, 40 éves kor fölött.
Akiknek alsó végtagi mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája volt, ezután félévig semmiképpen ne utazzon repülővel hosszabb útra. Fokozott kockázatú személyek, pl. szívelégtelenségben szenvedők, cukorbetegek, magas vérnyomásosok, műtét vagy trauma utáni időszakban lévők az utazás lehetőségét, a megelőzés módját beszéljék meg kezelőorvosukkal. Gipszrögzítéssel még rövidebb repülőút is veszélyes és csak megfelelő véralvadásgátló védelemben javasolt. Nagy trombózis rizikó esetén az utazás előtt és alatt öninjekciós formában „vérhígítót”, kell alkalmazni. Az aszpirin önmagában nem eléggé hatékony az utazási trombózis megelőzésére. Ha utazásuk során, vagy utána mégis féloldali, fájdalmas lábikraduzzanatot észlelnének a nagyobb baj megelőzése érdekében, haladéktalanul forduljanak orvoshoz.
Utazás közben szabályos időközönként tornáztassák a lábaikat. Lábak mozgatása a bokaízületben, az alsó végtag izmainak rendszeres, mozgásmentes megfeszítése igen hatékony eszköz, mind az ártalmatlan szimmetrikus bokaduzzanat, mind a féloldali duzzanattal járó trombózis megelőzésére. A folyamatos járkálás semmivel sem hatékonyabb, és esetleg zavarja is az útitársakat. Ne tegyenek csomagot az előző ülés alá, mert az akadályozza a lábak szabad mozgását. Ne súlyosbítsák azzal a helyzetet, hogy lábaikat keresztbe teszik egymáson. Ne aludjanak utazás közben, főleg ne összezsugorodott testhelyzetben. Bőséges folyadékbevitelre mindenképpen szükség van, ez óránként minimum 2 decilitert jelent. Nem tanácsos azonban a tömény alkoholfogyasztás.